Mint az már az eddigi írásaimból is kiderült, nagyon szeretem a fát, és a vele való munkát. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ezzel kapcsolatban semmilyen szakmai végzettségem nincs. Amit tudok, azt autodidakta módon szereztem meg. 
Gondolom, ez a kész munkákon meg is látszik :)
A hosszú bevezető helyett a lényegre is térhetnék. Kisebbfajta problémám akadt a szép lassan gyűlő CD/DVD lemezek tárolásával, konkrétan már nem tudtam őket hová pakolni. Jött az isteni szikra: kellene nekik egy szekrényt készíteni. Az ötlet kiváló volt, már "csak" azt kellett kitalálnom, hogy milyen formájú legyen és hogyan készítsem el. Gondoltam -én kis naiv- , hogy a forma nem lehet probléma, hiszen ott az internet.
Nosza, megtúrtam a hálót, és szinte belefulladtam a találatokba. A probléma abból adódott, hogy ami tetszett, annak az én szakmai felkészültségemmel nem mertem nekiállni, amit talán meg tudtam volna csinálni, az meg nem tetszett. Hát kérem van ez így :)
Nem volt más választásom, nekiálltam saját kútfőből... Hogy mennyi időt vett igénybe a tervezés, azt inkább ne feszegessük. :) Mondjuk úgy, hogy nem volt egyszerű szülés, de - ha lassan is - elkészült a beméretezett terv.
Boldogan vonultam be a műhelyembe, hogy nekiálljak a kivitelezésnek. Na akkor kaptam a tervemtől az első pofont. A meglévő faanyag méretei nem adták ki a számított méreteket. 
Ugyebár teljesen egyértelmű, hogy erről nem én tehetek, hanem a tervrajz, hiszen „neki” kellett volna már tervezés közben figyelmeztetnie a hibára. Ugye ezzel mindenki egyetért?! :)
A méretek kijavitása után kezdödhetett az első fázis az anyag méretrevágása, utána pedig a gyalulás. Ez igazán simán ment, csak a gyalugép ékszija szakadt el. A többi bakit nem mesélem el, mert nem akarom a gépeimet kellementlen helyzetbe hozni még akkor sem, ha “ők” az okai mindennek :)
Végül ha nem is zökkenőmentesen, de elkészült a nagy mű. Anyaga amerikai dió. A kis szekrény koloniálja kézi faragással készült, a nagyé gépi koloniál, csiszolás után mindkettő parafinolajjal és tyvelin lakkal van kezelve.
A leírtak után, ugye nem tűnik véletlennek a döntésem: a továbbiakban maradok inkább a faesztergálásnál. :)
